A varázsló kertje

Nem csak Csáthról...

Én

...............a varázsló..............

Kommentek

Keresés

Valid: XHTML + CSS

Jóhann Jóhannsson - Ódi et Amo (Englabörn)

Eddig 13 komment érkezett ()

    Myrtille:
    1, 2007. 01. 27. 21:36

    hopsz


    Csáth:
    2, 2007. 01. 27. 23:01

    Bizony! Upsz :)


    Csáth:
    3, 2007. 01. 28. 18:29


    Odi et amo. Quare id faciam, fortasse requiris?
    Nescio, sed fieri sentio et excrucior.

    ---

    Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én ezt?
    Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín.

    ---

    I hate and I love. Why do I do it, perchance you might ask?
    I don't know, but I feel it's happening to me and I'm burning up.


    Myrtille:
    4, 2007. 01. 28. 18:54

    Szabó Lőrinc fordítás:
    Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem
    így van ez, és a szívem élve keresztre feszít.


    Myrtille:
    5, 2007. 01. 28. 18:58

    Ezt pedig Marlington írta nálam (de rég volt) Tán nem haragszik meg érte, hogy idézem egy hozzászólását:

    Gyűlölök és szeretek. Hogy mért teszem ezt, ugye kérded.
    Mit tudom én. Így van: érezem és öl e kín.
    /Kerényi Károly ford./

    Kerényi fordítása elsősorban a 85. carmen igeiségét próbálja kiemelni, a két sorba sűrített nyolc ige ugyanis szerinte a költemény ”időből-valóságát", megmerevítetlenségét példázza.

    kicsit illik a magyarázat talán a filmhez is...
    Miért pont ez :))


    Csáth:
    6, 2007. 01. 28. 19:44

    Juj, ez nagyon passzol :) Ez tetszik - nem is tudtam a 8 igéről...


    Myrtille:
    7, 2007. 01. 28. 19:57

    Nekem is Marlington mondta. :)))


    Csáth:
    8, 2007. 01. 29. 23:16

    Lekerekítetlen kerekség

    A Népszabadság Könyvek új sorozatának tizedik darabja Csáth Géza válogatott novelláinak gyűjteménye

    Csütörtökön jelenik meg a Népszabadság Magyar Irodalom Remekei sorozatának legújabb, tizedik kötete: Csáth Géza Válogatott novellák címmel. A Népszabadság munkatársa, K. B. Csáth-kutató mutatja be.

    Csáth Gézáról az utóbbi időben mindig aktuális volt beszélni. Hogy Esterházy Pétert említsem, nem csak a kettővel és az öttel osztható évfordulókon emlékeztünk meg róla. Ebben sok minden közrejátszott: felavattuk az első magyarországi Csáth-emléktáblát az író-orvos egykori munkahelyén, a mai SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kertjében, a Szabadkai Népszínház Budapesten is bemutatta nagy sikerű, Emma című Csáth-darabját, és nemsokára a nagyközönség is láthatja a filmszemlén Szász János legújabb alkotását, az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című koprodukciós mozifilmjét.
    S ne feledkezzünk meg arról sem: február 13-án lesz Csáth Géza születésének 120. évfordulója. (Kettővel és öttel is osztható.)

    Csáth Géza a Nyugat-korszak talán legérdekesebb és legélvezetesebb művésze. Ma már mindenki előtt ismertek naplói, melyben beszámol morfinizmusának történetéről, valamint különböző szexuális kalandjairól is. Az sem újdonság, hogy ő volt Bartók első méltatója; Pucciniról írt tanulmánya nemcsak itthon, de külföldön is nagy sikert aratott – a zeneszerző levelezőlapon köszönte meg Csáthnak a méltató szavakat.
    Novelláiról viszont keveset tudunk. Pedig a modern magyar irodalmat alapozta meg eredeti hangú, érdekes elbeszéléseivel. Főhősei általában egyszerű emberek, mint Trepov vagy a kíváncsi gyermekek (Emma, Vörös Eszti).
    Csáth Géza novelláiban az emberi lélek új, addig ismeretlen tájait térképezte fel – előbb ösztönösen, később tudatosan, s ebben közrejátszott orvosi munkássága is: Csáth volt az első, aki a freudi pszichoanalízist, a lélekelemzést használta az irodalomban (követte őt unokabátyja, Kosztolányi Dezső is, például az Édes Annában).

    Csáthot novelláit olvasva akaratunkon kívül is felfedezzük benne magunkat. Az érzések, a történetek mindenki számára ismerősek: a félelem, a kétségbeesés, a szerelem, a halálvágy, az őrület, a kíváncsiság. Akkoriban, s talán azóta egy író sem írta le ilyen részletességgel ezeket az elfojtott vagy felszínre törő állapotokat.
    Most, mikor hajlamosak vagyunk a kellemes, a lekerekített, nyugodt történeteket szeretni, érdemes olyat is olvasni, ami fáj. Csáth novellái fájnak és kellemetlenek, s az író még figyelmeztet is minket mindezekre: ne fedjük le ezeket holmi barátságos féligazságokkal, hanem bátran nézzünk szembe velük. Bár kétségtelen, hogy a szembenézésnek kockázatai is vannak, de mindenkinek egyedül, önmagának kell megküzdenie ezekkel.
    Csáthot hihetetlen szenvedély fűzte az élethez, s ezt akaratlanul is beleépítette novelláiba. Persze ott van az örökös kétség és frusztráltság is, s nekünk, olvasóknak ezzel a kétséggel is szembesülnünk kell. És Csáth Géza novelláin keresztül így válik majd mindenkinek a saját világa kerekké, de soha nem lekerekítetté.


    Myrtille:
    9, 2007. 01. 30. 18:16

    na mivan?


    Csáth:
    10, 2007. 01. 31. 17:09

    Nem ez fog megjelenni a Népszabadságban... :S

    Futok, rohanok, megjelenek, tárgyalok, részt veszek. Jól esik most összeesni.


    Myrtille:
    11, 2007. 01. 31. 17:25

    Nehogy túladagold magad!


    Csáth:
    12, 2007. 01. 31. 21:57

    Max 5000 évet élek majd egy nap alatt :D :D


    Myrtille:
    13, 2007. 02. 01. 15:52

    Figyelj!
    ezt át kéne tenned hozzám is, mert engem megtalál pl a google amikor az ópiumot keresi valaki, jönnek is hozzám olvasni. (lekerekített kerekség)

    Más
    :(((


 

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.